|
„Gratulálunk, Önt választottuk.” Az aktív munkakeresők számára talán a legszebb mondat. Valaki boldogan,valaki felszabadultan, más reménykedve, megint más pedig kissé ijedten fogadja a jó hírt, majd napokig az jár a fejében, hogy az elkövetkezendő hetekben-hónapokban kihozza magából a maximumot (utána sem árt :)). Ez már a célegyenes, „A” kapun bejutottunk, de nem szabad hátradőlni, ugyanis további sorsunk a próbaidő alatt dől el. Munkaszerződés rögzíti a próbaidőt, mely ugyan nem kötelező, de rendkívül hasznos, elsősorban azért, mert a próbaidő alatt mindkét fél indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, következmények nélkül. Természetesen ezt is írásba kell foglalni. A törvény a próbaidőt 30 napban határozza meg, maximum 3 hónap lehet, kivételes esetekben ennél több is, de a cégek többsége a 3 hónapot preferálja. Általában a munkakör összetettségétől teszik függővé, kit mennyi próbaidőre vesznek fel. Fontos tudnivaló, hogy a próbaidő nem hosszabbítható, lejártával a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok érvényesek (rendes felmondás, rendkívüli felmondás).
Mire figyeljünk a próbaidő alatt? Egységes receptet sajnos nem tudunk adni, viszont van néhány jó tanács, amit érdemes betartani.
Az első és legfontosabb: a türelem. Természetesen nem várható el, hogy az új munkahelyre úgy menjünk az első nap, hogy mindent tudunk. Olyan ember még nem született a Földre, aki azonnal be tud illeszkedni egy teljesen új társaságba, új környezetbe. Néhány hétnek el kell telnie ahhoz, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató nagyjából kiismerje a másikat. A próbaidő éppen arra való, hogy a munkatársak elfogadják az új jövevényt, és az új kollega is megtalálja a helyét a csapatban. Jó esetben ez már az első hónapban megtörténik, de ha ez sokkal később vagy egyáltalán nem következik be, érdemes elgondolkodni, vajon a megfelelő munkahelyen vagyunk-e.
Bizonyos munkakörök ugyan megkívánják a kreativitást és az önálló gondolatok szabad szárnyalását, ám más helyzetekben óvakodjunk véleményünk túlzott kinyilvánításától, tekintve, hogy amíg nem ismerjük a cég munkastílusát, módszereit, könnyen találhatjuk szembe magunkat rosszalló tekintetekkel. Figyeljünk, kérdezzünk, „mérjük fel a terepet”, de soha ne kritizáljunk. Főleg ne bántó stílusban. Később már bátrabban előállhatunk ötleteinkkel, de ne az első napokban akarjuk teljesen átalakítani a céget :).
Munkatársainktól bátran kérjünk segítséget, ha valamit nem tudunk, ám ha kérdezünk, a választ jegyezzük is meg ;) Persze nem vagyunk egyformák, valaki könnyebben, valaki nehezebben tanul, de ha sok az info, inkább írjuk le. Ezzel elkerülhetőek a félreértések, és nem zavarjuk munkatársunkat sem azzal, hogy többször megkérdezzük ugyanazt.
Legyünk nyitottak, persze csak egészséges mértékben :). Próbáljunk meg inkább a feladatainkkal kapcsolatos információkat begyűjteni, a magánjellegű témákat hagyjuk az ebéd és kávészünetekre. A kollégák is ilyenkor oldottabbak, felszabadulva a munka alól, nyitottabbak a mi személyiségünk iránt: fény derülhet közös hobbikra, és érdeklődési körünkhöz közel álló munkatársakkal is közelebbi kapcsolatba kerülhetünk.
Az elvégzett feladatokról kérjünk visszajelzést, a felettesünkkel pedig egyeztessünk néhány hét után a teljesítményünkről. Így kiderülhet, ha valahol hibáztunk vagy ha valamit másképp kell csinálnunk. Időt és energiát takaríthatunk meg, nem kell felesleges köröket futni és belevághatunk egy következő feladatba, tehát megmutathatjuk sokoldalúságunkat. Ne akarjunk mindentudók lenni (ezt nem is várják el), de ami a munkaköri leírásunkban szerepel, végezzük el. A próbaidő alatt a munkaviszony bármikor megszüntethető, de minél több idő telik el az első munkanaptól, egyre inkább biztosra vehető, hogy a továbbiakban is számítanak ránk.
|
