„Gratulálunk, Önt választottuk.” Az aktív munkakeresők számára talán a legszebb mondat. Valaki boldogan,valaki felszabadultan, más reménykedve, megint más  pedig kissé ijedten fogadja a jó hírt, majd napokig az jár a fejében, hogy az elkövetkezendő hetekben-hónapokban kihozza magából a maximumot (utána sem árt :)). Ez már a célegyenes, „A” kapun bejutottunk, de nem szabad hátradőlni, ugyanis további sorsunk a próbaidő alatt dől el. Munkaszerződés rögzíti a próbaidőt, mely ugyan nem kötelező, de rendkívül hasznos, elsősorban azért, mert a próbaidő alatt mindkét fél indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, következmények nélkül. Természetesen ezt is írásba kell foglalni.  A törvény a próbaidőt 30 napban határozza meg, maximum 3 hónap lehet, kivételes esetekben ennél több is, de a cégek többsége a 3 hónapot preferálja. Általában a munkakör összetettségétől teszik függővé, kit mennyi próbaidőre vesznek fel. Fontos tudnivaló, hogy a próbaidő nem hosszabbítható, lejártával a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok érvényesek (rendes felmondás, rendkívüli felmondás).