| A pénz, mint motiváció? |
|
|
| Írta: Budaházi Péter | |||
| 2009. március 24. kedd, 11:57 | |||
|
Végeztek egy felmérést, ahol a résztvevőknek sorba kellett rakniuk fontossági sorrendben a következőket: munkatársak, munkahelyi körülmények, távolság az otthontól, pénz, felettes személye, és még egy-két tényezőt, amelyek egy új munkahely kiválasztása során kérdésesek lehetnek az álláskeresőknek. A teszt kimutatta, hogy az emberek átlagosan 4-5. helyre rangsorolták a pénzt. Akkor miért is gondoljuk olyan fontosnak, ha van jó pár dolog, ami megelőzi? Vajon tényleg motivál a pénz? A választ több kutatás, elemzés is igazolja, miszerint: IGEN. A pénz motivál. A gond csak az, hogy 3-6 hónapig maximum. És mi van utána? Elemzők rávilágítanak, hogy a pénz rövid távon nagyon jó motivációs eszköz. A gond csak az vele, hogy átlagosan a 3-4. hónap tájékán kezdünk hozzászokni az új bérmagasságunkhoz, onnantól az lesz a norma, és ismét többet akarunk.
No ezzel csak egy gond van, mégpedig a munkaadói oldal. Számoljunk kicsit: ha ezt a tényt vesszük alapul, akkor átlagosan mondjuk 4 havonta a munkaadónak fizetésemelést kellene adnia. Legyen ennek mértéke mondjuk 15%-os. Ez átlagban havonta nettó mondjuk 15e Ft plusz bevétel a pénztárcánknak. Az, hogy ez a munkaadónak mennyibe kerül, attól most vonatkoztassunk el. Ha a munkatárs megkapta januárban az emelést, áprilisig lelkes, majd lankad ez a lelkesedés, és kb. 2 hónap és kiégett belőle a hírtelen jött hév. Okés, emeljük megint a fizetését 15%-kal. Már 30% emelésnél tartunk és még csak április van, kollega megint lelkes 4 hónapig, augusztust írunk, és már megint kiégett, és teljesen hozzászokott a jelenlegi béréhez. Oké, emeljünk megint. Még 15%, szuper, már 45% fizetésemelést kaptunk 1 év alatt. Ha azt vesszük, hogy átlagosan egy munkatárs 3-6 évig dolgozik ugyanazon a munkahelyen, akkor ez azt jelentené hogy az első évhez viszonyítva a 3. évben közel 120%-kal kéne magasabbnak lennie, hiszen ezzel próbálta munkaadója motiválni. A helyzet az, hogy ez sajnos veszett fejsze. Nincs munkaadó, aki ebbe a játékba belemenne. És tegyük hozzá, a legtöbb embert nem a pénz motiválja. Persze van, akit igen, de ők "kisebbségben" vannak. Van sok más dolog, amely értelmet, célt, motivációt adhat a munkánkba. Keressük meg ezeket a tényezőket, gondoljuk végig, mit akarunk elérni, mire van szükségünk. Egyeztessünk a vezetőnkkel. Csak pár példa: ha régóta ugyanazon cég alkalmazásában állunk, és teszem azt, lakást akarunk venni, miért nem kérünk vállalati hitelt alacsonyabb kamatra, mint a bankoktól? Vagy ha el akarunk jutni egzotikus helyekre, miért nem teszünk javaslatot a vezetőnek, hogy ha ilyen és ilyen eredményeket produkálunk adott határidőn belül, akkor kifizeti az utunkat, vagy üdülési csekket kapunk. Volt egy munkatársam, aki azért pörgött mindig, hogy megkaphassa a jutalom üdülési csekkeket amiből elküldhette nyaralásra a szüleit. Vagy ha egy mobiltelefonra vagy PC-re van szükségünk, vállalkozói szinten sokkal jobb árakkal be lehet szerezni és kedvezményeket lehet kapni rá, majd a munkatárs ezt használhatja. Nem kell a munkaadónak trükköznie pénzkifizetésekkel, adóznia rengeteget jutalékok és prémiumok után, a munkatárs megkapta amit kért, és mindenki boldog. Lehet hogy túlidealizálom a képet, de higgyük el: Működik! Cégek százai motiválnak munkatársakat nem pénzzel. Találjuk meg a legoptimálisabb utat jelenlegi munkahelyünkön a lehetőségeket mérlegelve, hogy jól is érezzük magunkat odabent, és méltó ellenszolgáltatásban részesüljünk. Olvasták: 453 Hozzászólások (0)
![]() Szóljon hozzá Ön is!
|
|||
| Módosítás dátuma: 2009. március 24. kedd, 12:03 |