Szavazás
Legolvasottabb
hirdetés
| A Cég, avagy a feneketlen zsák meséje? |
 |
 |
| Írta: Budaházi Péter | |||
| 2009. február 17. kedd, 10:26 | |||
|
Na ez kényes téma lesz. Nem szándékozom ítélkezni, megvédeni, pártfogásomba venni senkit, ezt előre szeretném jelezni. Azért írok erről mert az ismertségi körömben is - többek között - igen gyakran előjön a következő mondat: „Nem értem a főnököm miért nem akar fizetés emelést adni amikor magának megvesz mindent és különben is tök sok bevétel van” , vagy „A főnököm nem akarja hirdetni, meg reklámozni a céget, hát hogy csináljak így jó bevételeket?” És ez még sokféleképpen. A lényeg, hogy a munkatárs azt várja a felettesétől hogy anyagi erőforrásokat nem kímélve fektessen be pénzt a cégbe, hogy a munkavállalónak „könnyebb” legyen. Na ebbe a mondatomba sokan bele fognak kötni :) Tegyük ezt kicsit rendbe. Van ugye 2 szereplője ennek a rendszernek, az egyik a munkát adja, munkaadó, cégvezető, tulajdonos, nevezzük ahogy tetszik, és van a másik oldal a munkavállaló, aki vállalja, kapja a munkát. Nem véletlenek ezek az elnevezések. Na most aki a munkát adja, biztosítania kell bizonyos feltételeket, hogy bárki is elvállalja azt. Az első gond itt van, ugyanis az igények egyre csak nőnek.
Emlékszem mikor elkezdtem dolgozni (és az nem 50 éve volt, nálam idősebbek erről mesélhetnének többet is) egy szűk, levegőtlen galérián volt a munkahelyem, gépem semmi, osztoznom kellet másokkal. Ma már az az alap hogy kapjak saját gépet, saját asztalt, saját mindent. Valahol jogos, de ezeket a munkaadó előre ki kell fizesse, és költsége van vele. Plusz a bejelentési költségek, a bérek, standard rezsi költségek, szóval ezer dolog amit a munkaadó megfinanszíroz annak érdekében hogy valakinek munkát adhasson aki majd termel neki. Persze én is ismerek pro és kontra példákat erre, de ne sarkítsunk. Sokszor van hogy a munkavállalók csak kérnek, mert nem tudják hogy mi zajlik a háttérben, viszont van amikor a munkaadó nem hajlandó semmit beáldozni a jobb lét érdekében. Próbáljunk mindig kompromisszumos megoldásra törekedni. Ha fizetésemelést kérünk ne egyből +50% legyen az igény, tuti elhajtanak vele, emeltessünk fokozatosan, vagy kérjünk egyéb juttatásokat. Munkaadói oldalon pedig igenis gyakran be kell áldozni és kockáztatni, még ha 100% garancia nincs is arra hogy a befektetés meg fog térülni. „Sajnos” ez a vállalkozók sorsa. Tájékoztassuk munkavállalóinkat a tervekről, ha tudják hogy valami nagyobb beruházás készül ami nekik is jó lesz nem fognak kardoskodni fizetésemelésért meg egyéb dolgokért. Aki pedig munkavállaló és nem bírja a munkaadóját, legyen vállalkozó! Ma már „bárki” lehet, egy hét alatt mindent el lehet intézni, nem kellenek milliók, milliárdok hozzá, és mutassa meg mit tud. Sokszor kívánom hogy egyszer mindenki legyen vállalkozó, és legyen egy olyan alkalmazottja mint önmaga. Gyorsan megváltozik a nézet a másik oldalon :) Én voltam mindkét oldalon, úgy vélem látom a miérteket, de bevallom minden nap tanulok valamit. Hozzáteszem ez így van jól, szerintem. Ez olyan mint a férfi nő viszonya, munkaadó és munkavállaló ugyanazokat a csatákat vívják csak másképpen, de erről majd egy másik bejegyzésben :)
Olvasták: 384 Hozzászólások (0)
 Szóljon hozzá Ön is!
|
